Rólunk

Egy átlagos 19 éves lány vagyok, tele álmokkal és tervekkel. Egészségügyi szakközépiskolában végeztem, és szeretnék ezen a pályán maradni, aminek elérése érdekében minden tőlem telhetőt megteszek. Tudni kell rólam, hogy pár éve egy magába forduló, szomorú diáklány voltam, de az életmód váltás segített. Amióta ügyelek a testi és lelki egészségemre, sokkal jobban vagyok! Jobban érzem magam a bőrömben, s már fel tudok oldódni egy társaságban, ami régen nem nagyon ment. Azóta boldog párkapcsolatban élek, van egy legjobb barátnőm (ő lenne a másik szerkesztő, Serena), s rengeteg haverom. Külsőleg és belsőleg is nagyon sokat változtam, s ebben szeretnék segíteni nektek is. Tapasztalataimból és szakmai tudásomból rakom össze a bejegyzéseket, amiknek remélem, hogy sok hasznát fogjátok venni! Tartsatok velem és élvezzétek a teljes testi és lelki gyógyulást!

Serena:
18 éves vagyok. Igen, bizony, már hivatalosan is felnőtt... :) Jelenleg gimnáziumba járok, már alig várom az érettségit. Nagyon fontos, hogy jól teljesítsek, hisz tovább szeretnék tanulni. A fő célom az egyetem Szegeden vagy Budapesten. Idegenforgalmi szakmenedzser vagy pénzügy- és számvitel szak a cél. Rengeteget tanulok, ezúton fogok tapasztalatot, véleményt és segítséget megosztani ezen a blogon. Ha bármi kérdésetek adódik, szívesen segítek! Nem mondom, hogy mindent tudni fogok, de megpróbálok segíteni. Természetesen én sem viszem túlzásba a tanulást, az is ugyanúgy árthat a testi és lelki egészségnek. Erről majd később részletesen is beszámolok. Régebben nem foglalkoztam az egészségemmel, sőt, volt egy "sötét korszakom" is. Elég sok lelki problémám adódott, amiről azt gondoltam, csak saját magam bántalmazása segíthet. Hát jó nagyot tévedtem! Ami az életemben nagyon nagy lelki fájdalom volt, az pedig a testsúlyom. Ma már elfogadom magam, de ugyanakkor folyamatos testmozgást végzek. Nem azért edzek, hogy lefogyjak! Hanem az egészségem miatt. Erről is a későbbiekben bővebben fogok írni! Az életemben a legnagyobb fordulópont az Lux volt. Tőle kaptam sok-sok támogatást és rengeteg segítséget. Ő segített úgy igazán felkelni a padlóról. Ő mindig ott volt és van és hiszem, hogy lesz mellettem, bármi is adódjon. Amikor mindennek vége, nem az ellenségeink szavaira fogunk emlékezni, hanem a barátnőnk hallgatásaira!

Kettőnkről:
Általános iskolában ismerkedtünk meg, körülbelül az 5. osztályban. Eleinte sokat piszkáltuk egymást, ennek ellenére mindig együtt lógtunk. Rengeteget nevettünk, és ahogy beszélgettünk, rájöttünk, hogy ugyanaz az érdeklődési körünk - igen, már akkor is. Ugyanazokkal a problémákkal küzdöttünk - főként a testsúlyunkkal -, amiket közösen oldottunk meg és oldunk meg a mai napig is. Bajban is mindig ott vagyunk egymásnak, s ha kell, még veszekedni is hajlandó az egyikünk, ha épp a másik megérdemli. Őszinteségen alapszik a barátságunk, ami szerintünk az egyik legfontosabb dolog egy kapcsolatban - legyen az bármilyen jellegű kapcsolat. Természetesen nekünk is voltak olyan időszakok, amikor nem nagyon szóltunk egymáshoz, haragban voltunk, de ma már csak nevetünk rajta. Ránk igaz az a mondás, hogy Isten azért teremtett minket legjobb barátoknak, mert ha testvérek lennénk, anyukánk nem bírna velünk. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése